A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gondolathalmaz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gondolathalmaz. Összes bejegyzés megjelenítése

2013/04/12

exams.


This is how i feel after doing the best finnish oral exam as the youngest of ap. 15 people. 50/47 points.This love is getting more and more serious. Thank you for the support!

2013/04/03

Viikon hylly



1. Kátai Tamás Távolodó,távolodó
2.Tandori Dezső A feltételes megálló
3. Vilja-Tuulia Huotarinen Sakset kädessä ei saa juosta
4. Edith Södergran Hiljainen Puutarha
5. Paul Celan Lélegzetváltások

2013/04/02

publ.


Ha minden igaz hamarosan megjelenik néhány versem a Vörös Postakocsi  online szárnyai alatt.  Nagyon izgulok, ez az első alkalom, hogy ilyesmi történik. 

Rittyentettem egy pár soros bemutatkozást, amely műfajban katasztrofálisak a képességeim, képtelen vagyok bemutatni magam, legyen szó tumblr-féle anonim kérdezős mókáról, pályázatról satöbbi. Ha visszaolvasom az eredményt, rendszerint ellenszenves vagyok magamank.Szóval ez lett:

"A nevem Pákozdi Dóri végzős vagyok az Elte Trefort nevezetű gyakorlóiskolájában. Budapesten születtem 1994ben. Ez az első alkalom, hogy publikálok, korábban barátok ismerősök olvastak, illetve van egy blogom, ott jópáran. Dalszövegeket, verseket fordítok szabadidőmben finnből, amolyan mániámmá lett ez a nyelv. Érettségi után valami egészen hasonlóval szeretnék foglalkozni. "


2013/03/30

Jegyzet a posztmodernől


    Nincsen szabadabb tér egy ember számára, mint amikor egy műalkotás előtt áll és látja a lehetőséget arra, hogy a kaotikusból - “ Egy pillanatra Kozmoszt a Káoszból” mondja  Hermann Hesse- megteremste a saját rendjét. A posztmodern, vagyis a modernség utáni irodalom ezt a lehetőséget adja az olvasónak. Szinte elkényeztet minket. 
    A világirodalom türelmere nevelt, megtanította, hogyan működik a világ, most pedig új passziója támadt. Minden olvasót arra kér, személyes kis világát vonszolja magával a mű terébe, bírja párbeszédre a verset, levéve így a terhet az író vállairól, váljon alkotóvá maga  a befogadó is. Ehhez természetesen számos előzményre volt szüksége az irodalomnak, csak úgy hirtelen mégsem szakadhattak volna be az egységes világról alkotott nézeteink, nem mosódhattak volna el ennyire a karakterek korlátai satöbbi. Szükség volt mindehhez Kirkegaard filozófiai csalódásaira, Rilke jóslatára,  Husserl fenomenológiájára , az egziszencializmusra, az azt feloldó Heideggerre és Thomas Mannra. Végül - nem igazán állja meg a helyét itt ez a szó, hiszen az idő szerepében már csalódtunk, akkor meg mi értelme lokalizálni magunkat egy egyenesen? - 1967ben Jauss kijelentette, hogy irodalom nem létezik befogadó nélkül. Így az alkotó személye helyett, a posztmodern az alkotó, a mű és a befogadó közötti viszonyokra  tevődik a súly. Órási kulcs ez. Vagy balta vagy valami, amivel korábba elképzelhetetlen helyeken lévő, elképzelhetetlenül masszív akadályokat lehet összezúzni. Csöndben, befogadva a művek millió damilszálacskáját, amivel kapaszkodni próbálnak az olvasóba.
  Paul Celan szerint a vers egy “ gyakran kétségbeesett párbeszéd” és mit, minden párbeszéd során felvetődik a honnan-hová kérdés, amely egy elérhetetlen, nyitott, véget nem érő térbe mutat, ember, tudomány nem kutathatja. A vers, az irodalom viszont igen. Szóval szerintem a posztmodern ebbe a gondolatba kapaszkodik, éppencsak túllép, felülemelkedik rajta és keresni sem próbál. Hiszen egy alkotó nem tudja, hogyan, milyen módszerekkel, kategóriákkal nyúljon a kérdéshez ha egyszer ő is épp ezeket a módszereket és kategóriákat keresi. Ahogy ír tehát, egyre nyagobb kérdés-rendszert épít maga köré, egy olyan világban, aminek feltérképezhetőségéről folyamatosan, apránként lemond. Nincsenek tehát világmagyarázatok, nincs többé hit a végigvihető fejlődésben, a felhalmozott tudás nem jár későbbi előnnyel, a posztmodern leértékeli az ítéletalkotás értelmét. A körülötte zajló világ helyett tehát magába fordul, önreflexál, párbeszédet folytat magával, leveszi a polcról Heidegger Lét és Idejét egy, közelebbi kapcsolatatot építget a léttel, autentikussága felé vánszorog.  Éppen ezért a posztmodern irodalomban az alkotó szerepe csökken, nem tud többet a világról, mint a mű vagy annak olvasója. Omnipotens jellege megszűnik, a szilárd rendszer, amiben eddig látta művét, és amelyet művében látott felbomlik, az ok-okozati összefüggések eltűnedeznek. Szereplőinek zsinórjait elveszti, nem irányítja többé őket, Zola sem tudna már tükröt tartani a társadalom elé. Nem is látszana semmi, a szereplők megszűnnek hús-vér emberekké lenné, tudatporblémák, devianciák, allegorikus figurák lepik el az irodalom színpadát.  
  Megérteni pedig mind nehezebb és nehezebb. A beleérzőképesség és az irodalmi hagyományban való jártasság elvárás, a posztmodern felértékeli a hagyományt, intellektualizálódik, a valósággal való kapcsolat egyre ritkább, foszlik a háló. A nyelv sem menedék többé. Az alkotó kiszolgáltatott a nyelvvel szemben. Pilinszky szerint például a vers és annyak anyaga, a vers teljesen ellentétesek egymással. Ezért a költőnek tökéletesen ismernie kell anyagát, ellenségét, hogy aztán annak konvencionális jellege ellenére a költői ihlet kedvére táplálkozhasson belőle. Hiszen a szó egyszerre szellem és természeti lényeg. Igazán kevesen vannak azok, akiknek sikerült kiszabadulni a szó korlátai közül és használni a nyelvet. Lorcáról egyesen azt mondják, verseiben “ minden szó fedezete a halál.”
   Ragaszkodom a kortárs, a posztmodern irodalomhoz, mert beenged a versbe, nem akar odébbtaszigálni, sőt tőlem, személyesem tőlem teszi függővé jelentéseit. Közösen ismerjük el-igen gyakran-hogy van,amihez nem értünk, van, amiben tévedünk. Szomorú, hogy mennyien maradnak ki ebből a lehetőségből.

2013/03/18

tanulás!


From now on i'm going to be a kind of person that tries to learn for her beloved final exams. And finnish language exam- my true love here i come. So probably a little fewer post's era is yet to come. 

2013/03/17

board


A piece of my croak  board, behind one of my desks - yes i have two desks in an unbelievably small room- with lots of postcards- i got one of them from an almost stranger but sooo nice elder couple from Helsinki - tickets - Korpiklaani, Nightiwhs, Fekete Zaj, theater... what did you think? :D. My Helsinki flight tickets ♥  and brochures of my fav bars, concert venues with some magazines i like seeing around myself. Oh and that white something is a piece of the majestic " Books of Myself" list i started last summer but managed to do only the "Scandinavia, Finland, Estonia etc." shelf. :'D Somewhere there's of photo of myself attached to this stuff.

2013/02/16

Plexicsősz. ( almost real lo-fi indie )

A PLEXICSŐSZ. Igen azok ott az én dalszövegeim. Tessék elolvsni és vagy komolyan venni vagy nem vagy sós ringli babbal. ITT  van az a pár dolog amit Fodor Kata barátnőm megzensített és felvett. Egyszer majd én is énekelek, meg elegánsan belehelyezem magamat a dalokba.


Enjoy an almost real lo-fi indie band, PLEXICSŐSZ.I write lyrics and i will be singing someday. Kata Fodor, a friend of mine is writing the music and is singing on the recordings, uploaded HERE.

2012/12/22

Mogyoró II.


  • Dóra Pákozdi

    és hangokat, pergőhangokat


    • Orsolya Szabó

      és ha azt mondom, csitt, a felhők lefújnak alám
      pörgök forgok szökök fehér
      fehéren ragyogó lesújtó sikoltó
      ismeretlen, leárazott, vigye el más


      • Dóra Pákozdi

        vigye más , igya más a mámort, szakállát, haját, kacaját, máját, zaját


        • Orsolya Szabó

          zajlik a Duna, kérsz koktélt? mérek bele halat, haladást, és az ország sövényállománya örömében legelni fogja egymást


          • Dóra Pákozdi

            körbe rendeződve, több emeletnyi, emelt, letett, feleltetett rendbe
            gömbben zörögve a kaziczy utcán


            • Orsolya Szabó

              utánam a kolbász
              én leszek az első, akinek vérrel-kínnal-eledelell lesz övezve a sírkertje