Ma este
Az első havak kopott doboza
egy teljes, csodás pillanatra
karcos gőggel kitárult.
Amikor
Csöndre intettem az egész világot
tollam hegyéről a semmibe rántott
maga a flanelinges tél.
Figyeled
s arcod egyre egyre kékebb.
Lassan, lassan vérző apró lényed
látja már Izlandot, ott az árokparton.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése