A holtak az élőkről beszélnek, az élők
az élők haláláról
nézd ott vagyok, te ott
és az őszt rázó erdő, megbénult pocsolya
meghaltál én, előbb
a széltől, a szélnek
és mikor elmondom, az ég, színes térkép
rajta ketten haladunk, két felén
együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése