nem egyedül vagyok a csillagok alatt
az éj vendégeként mély közelséget kaptam
mikor innen majd távozom
kiontatlan könnyeket hagyok
csendben jártam kézenfogva
a bánattal a nap végéig
a gyász mellettem
épp mint én, lerogyott az útra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése